A Freud nevéhez köthető klasszikus pszichoanalízisből az évek során további analitikus irányzatok fejlődtek ki, ilyen az ego-pszichológia, a tárgykapcsolat elmélet, valamint a szelf-pszchológiai elméletek. A különböző pszichoanalitikus és pszichodinamikus terápiás irányzatok legfőbb jellemzője, hogy a tünetek hátterében húzódó, a gyermekkorban gyökerező tudattalan folyamatok, késztetések, érzések feltárására irányulnak. Léteznek hosszú és rövid pszichodinamikus terápiák. […]

A kényszeres jelenségekről elmondható, hogy sokáig nem tudták őket egyértelműen elkülöníteni a tébolytól, azaz a ma pszichózisként számon tartott állapotoktól. A középkorban az is jellemző volt, hogy pl. az akaratlanul a tudatba furakodó Istenkáromlással kapcsolatos gondolatokra úgy tekintsenek, mint a Sátán művére, befolyására. A XIX. században Esquirol, illetve Westphal  munkássága […]

A kényszergondolatok nem a realitásból fakadó aggodalmak, és a beteg tudatában is van ezen gondolatok irracionális voltának, ezért énidegennek éli meg azokat. Ezek gyakran a beteg morális vagy vallásos értékrendjével, felfogásával összeegyeztethetetlenek. Tilalmakkal és a bűnösség érzésével kapcsolatosak. Tematikailag jellemzően a kényszergondolatok a következő csoportokba sorolhatóak: Beszennyeződéssel, tisztátalanná válással, megfertőződéssel kapcsolatoskényszerek mind […]

Olvasva a címet, talán felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mi is az a kényszer? Bár a „kényszer” kifejezés gyakorlatilag hétköznapi szóhasználatunk része, mégis rögtön az elején érdemes tisztáznunk, hogy mi is a különbség a köznapi értelemben vett, illetve a klinikumban használatos „kényszer”, „kényszeres” szó között. Valójában mindannyiunknak vannak bizonyos szokásai vagy akár rituáléi, amelyek abban az értelemben […]